In my bed or Yours?

MY BED OR YOURS [ENG]

It’s time… It’s coming… I can’t wait.

No lights, more screaming. They’re coming. They’re on the stage. I’ll fall… really.

What’s this? He’s watching me? He can’t. He doesn’t even know that I’m exist.

He’s in front of me. Directly. He almost touched me. If I wasn’t horny, now I am.

Wait a moment. No, nothing. I can’t figure out anything. I can’t breathe actually.

What if I don’t see him again. Because it happens. I won’t be in a concert again. He won’t see me again. He will forget me.

No. It won’t be okay.

After two and half hours terror they going to make us go home. And it won’t be easy because we are 1000 people here.

I heard some voice. Loud noises. Lilly pulled myself with her to the table. We waited hours but with the talking it wasn’t so long.

I thought I will die. Die in beautifulness. He was staring at me. ME! Not somebody else.

I don’t remember what he asked from me but I was shaking my head. I think.

Lilly has disappeared.

Oh my God where she is? –I asked myself. Rick asked me to stay so I stayed.

I had no idea what he wanted to do with me.

I thought he want me to… you know.

I sat there for almost 3 hours.  They didn’t deal with me. Well Rick sometimes asked me stuff but…

When the fans were gone- I haven’t thought one day I will say this but they’re so annoying sometimes.- Rick and I were the last who left.

I was walking in front of him. We were at the parking. It was dark. Rick was talking about something but I didn’t hear it.

I started to search my phone.

-          Don’t you call the cops, do you!? –he asked. I was looking at him. – Yeah I asked you. – he smiled.

-          No… I was texting with my friend. –I said. – You know, she’s just disappeared… But it’s nothing. –I said and take my phone away. Rick smiled my with a little darkness in it and started to move forward. He was coming to me. And smiled all the time.

He took his hand under my chin and his other hand to my back… Sorry in my ass.

Then he pulled me to myself and kissed me. I was thinking about I’m just dreaming again or this is the real life.

But then I got it. This is the real life because he didn’t go away.

-          Wow. –I said.

-          Beautiful. – He whispered. He was laughing and kissed me again.

I took my hand to his neck and we kissed again for 10 minutes almost. And then he asked just one thing.

-          In my bed or yours? 

My bed or Yours...?

ez egy meglepetés Kritsztinek! MEGLEPI! ;) <3

My bed or Yours..?

Már a torkomban dobog a szívem. Mindjárt kezdődik.

A fények kimúltak, a sikítás felerősödött. Kisétáltak a színpadra. Azt hiszem el fogok ájulni…

Mi ez? Engem néz? Nem nézhet engem. Azt sem tudja hogy létezek.

Felém hajol. Majdnem hozzám ér. Ha eddig nem élveztem el akkor majd most biztos.

Várjunk csak. Nem mégsem… Semmire nem tudok gondolni. Semmi másra csak arra hogy valószínűleg most látom Őt utoljára. Nem jutok el többet koncertre. Nem néz rám többet. Elfelejt.

Nem az nem lenne kellemes.

Két és fél óra terror után kikergetnek minket a teremből. Ami egy nagy teljesítmény hiszem vagy ezren vagyunk itt bent.

Kiabálást hallottam. Nem is vettem észre a nagy tömeget kb 3 méterrel mellettem.

Biztos ott vannak és autogramot osztanak. Lilly kézen fogott és magával húzott.

Csacsogni kezdtünk hogy elteljen az idő.

Mikor sorra kerültünk én azt hittem meghalok. Belehalok a gyönyörbe. Engem nézett… Biztos vagyok benne. Most már.

Így visszagondolva meg sem tudtam volna szólalni. Már arra sem emlékszem mit kérdezett tőlem csak bólogattam. Lilly eltűnt.

Úristen hol van? – kérdeztem magamtól. Rick kézen ragadott és megkért hogy maradjak ott a pavilonban vele. Fogalmam sem volt mit akart velem…

Az meg már meg sem fordult a fejemben hogy esetleg… na értitek.

Vagy két órát ott ültem a pavilonban mögöttük. Nem is foglalkoztak velem. Rick néha-néha rám nézett de ő sem szólt hozzám.

Mikor végre elhajtották a fanokat- nem is hittem hogy egyszer ilyet mondok de nagyon idegesítőek tudnak lenni. – Rick és én voltam az utolsó akik elmentünk.

Előtte lépegettem teljesen nyugodtan. Kiértünk a parkolóhoz. Már sötét volt. Rick motyogott valamit amit nem igazán értettem.

Keresgélni kezdtem a telefonomat.

-          Csak nem a rendőröket hívod? –szögezte nekem a kérdést. Felemeltem a fejem. – Igen tőled kérdeztem. –dobott felém egy féloldalas mosolyt.

-          Nem. A barátnőmet keresem. Vagyis kerestem. –mondtam majd bevágtam a telefont a táskámba. Rick vészjóslóan mosolyogni kezdett és egyre közelebb jött. Még mindig vigyorgott.

Már éreztem a leheletét az arcomon. De még közelebb jött. Minden megfordult a fejemben amit készülhetett tenni. De végül…

Az állam alá rakta az egyik kezét a másikat pedig a hátamra-vagyis inkább a fenekemre.

Még mindig vigyorogva magához húzott és megcsókolt. Az életem pergett le a szemem előtt.  

Azon tűnődtem ezt most megint csak álmodom vagy ez most a valóság.

Nyilván a valóság mert kedvenc gitárosom nem tűnt el miután elengedett.

-          Wow. –nyögtem ki végül.

-          Milyen frappánsan fogalmaz itt valaki. –röhögött majd megint megcsókolt.

A nyakára tekertem a kezem és csak élveztem amit csinál.

Lassan elengedett és csak annyit kérdezett:

-          Nálad vagy nálam?